„… az egyik apám gyakorta azt mondta: "Nem engedhetem meg magamnak." A másik megtiltotta, hogy ezt a kifejezést használjuk. Ragaszkodott hozzá, hogy így fogalmazzunk: "Hogyan engedhetem meg magamnak?" Az egyik mondat állítás, a másik kérdés. Az egyik feladásra késztet, a másik elgondolkodtat. A későbbiekben meggazdagodó apám azzal érvelt, hogy ha automatikusan azt mondjuk, "nem engedhetem meg magamnak", az agyunk azonnal leáll. Ha ellenben azt kérdezzük, "hogyan engedhetem meg magamnak?", megdolgoztatjuk az elménket. Ezzel korántsem arra bíztatott, hogy vegyünk meg mindent, amire vágyunk. Csak ő úgy él, hogy megszállottan dolgoztatja az agyát, a világ legcsodálatosabb számítógépét. "Minden nappal erősebb az agyam, mert edzem. Minél jobban megerősödik, annál több pénzt tudok keresni." Úgy vélte, a "nem engedhetem meg magamnak" mondat a szellemi tunyaság jele.”

„A megfelelő fizikai mozgás javítja az egészségi állapotot, a megfelelő szellemi mozgás pedig az anyagit.”

"Alapvető különbség van a gazdagság és a szegénység között. Az anyagi csőd állapota időleges, a szegénység viszont örök."

„… az élet a legjobb tanár. Az élet általában nem beszél hozzád. Csak lökdös ide-oda. Minden lökéssel azt hozza a tudomásodra, hogy "ébredj fel! Valamit meg akarok tanítani neked."

„Az élet mindannyiunkat lökdös. Vannak, akik feladják. Mások harcolnak. Néhányan megtanulják a leckét, és továbblépnek. Szívesen veszik az élet lökéseit. Ez a néhány ember meg akar tanulni valamit. Megtanulják, azután továbblépnek. A legtöbben feladják, csak kevesen szeretnek harcolni.”

„Ha anyámasszony katonája vagy, minden alkalommal összeroppansz, ahányszor az élet meglegyint. Ha ilyen vagy, egész életedben a biztonságra fogsz törekedni, arra, hogy mindig helyesen cselekedj, hogy megóvd magad valamitől, ami be sem következik. Így unalmas öregember leszel.”

„Ne engem hibáztass, ne hidd, hogy velem van a probléma. Ha így gondolod, engem kell megváltoztatnod. Ha rájössz, hogy veled van a baj, akkor magadat változtatod meg, tanulsz valamit és bölcsebbé válsz. A legtöbb ember a világon mindenkit meg akar változtatni, csak önmagát nem. Hidd el nekem, könnyebb önmagadon változtatni, mint bárki máson.”

„Akkor hát mi oldja meg a problémát? Ez - felelte, és finoman megütögette a fejemet. - Ez a valami a két füled között.”

„Vannak, akik azt mondják, kizsákmányolom az embereket, mert kevesebbet fizetek nekik … Szerintem az emberek önmagukat zsákmányolják ki. Ők félnek, nem én… Nem kell többet fizetnem. Azonkívül meg a több pénz nem oldja meg a problémát. … A legtöbb ember csak nagyobb adósságokba veri magát, ha magasabb a jövedelme.”

„… könnyebb megtanulni pénzért dolgozni, különösen, ha az embert elsősorban a félelem motiválja…”

„… a félelemérzet veszi rá a legtöbb embert, hogy valamilyen munkahelyen dolgozzék. Attól félnek, hogy nem tudják kifizetni a számláikat. Félnek újrakezdeni. Ez az ára annak, hogy az ember szakmát tanul, azután pénzért dolgozik. A legtöbb ember a pénz rabszolgájává válik, aztán meg a főnökére haragszik.”

„Jól van - mondta gazdag apám gyengéden. - A legtöbb embernek van ára. Méghozzá két emberi érzés, a félelem és a mohóság miatt. A pénztelenségtől való félelem indít minket kemény munkára, azután, ha végre megkapjuk a fizetést, a mohóság ébreszti fel bennünk a vágyat mindazon csodálatos dolgok iránt, melyeket pénzen megvehetünk…”

„… az ember felkel, elmegy dolgozni, kifizeti a számláit, aztán újra felkel, elmegy dolgozni, kifizeti a számláit. Egész életét örökösen két érzés kormányozza, a félelem és a mohóság. Ha több pénzt keres, akkor is ugyanazt a kört járja be, hiszen akkor többet költ. Ezt nevezem én mókuskeréknek.”

„… igazat kell mondani… Arról, ahogyan érzitek magatokat …Nem kell megosztanotok másokkal, csak magatokkal legyetek őszinték.”

„Ahelyett, hogy szembenéznének a félelmükkel és gondolkodnának, csak reagálnak. Érzelmileg reagálnak, és nem használják a fejüket.”

„A félelem nem engedi kiszállni őket a munka, pénzkeresés, munka, pénzkeresés és a félelem megszűnésébe vetett remény ördögi köréből. Emberek milliói emiatt a félelem miatt forgolódnak éjszakánként álmatlanul gyötrődve az ágyukban. Ezért aztán másnap, amikor felkelnek, megint csak elmennek dolgozni, és megint csak feltámad bennük a remény, hogy a fizetésnapon elmúlik a lelküket marcangoló félsz. A pénz irányítja az életüket, de ezt nem vallják be. A pénz uralja az érzelmeiket és ebből következően a lelküket is.”

„A szegénység és a pénzért való küzdelem fő okai a félelem és a tudatlanság, nem a gazdaság, a kormány vagy a gazdagok. Minden embert az önmaga által gerjesztett félelem és tudatlanság ejt csapdába.”

„Azzal, hogy nem engedtétek át magatokat az érzelmeiteknek, képesek voltatok késleltetni a reakciót és gondolkodni. Ez a legfontosabb. A félelem és a mohóság érzése soha nem fog kiveszni belőlünk. Mostantól kezdve lényeges, hogy a magatok javára fordítsátok az érzelmeiteket, és hosszú távon gondolkozzatok, ne engedjétek, hogy elragadjanak és uralják a gondolataitokat.”

„Olyan ez, mint egy kocsit húzó szamár, melynek gazdája egy répát lenget az állat orra előtt. A szamár gazdája oda megy, ahová menni akar, de a szamár csak egy illúziót kerget. Másnap is csak egy répát kap jutalmul.”

„… ahogy idősebbek lesztek, a játékok egyre drágulnak. Új autó, vitorlásjacht és egy új ház, hogy ámulatba ejtsétek a barátaitokat - mondta gazdag api mosolyogva. - A félelem indít útnak, a vágy pedig hívogat, csalogat a sziklák felé. Ez a csapda.”

„… az emberek élete a tudatlanság és a megvilágosodás közötti küzdelemből áll… amint az ember megszűnik információ és önismeret után kutatni, beáll a tudatlanság állapota…az iskola nagyon-nagyon fontos… Sajnos azonban nagyon sok ember számára az iskola a vég, nem a kezdet.”

„A fizetéstől függő élet nem élet. Azt hinni, hogy egy állás biztonságot ad, önámítás. Kérlek titeket, ne engedjétek, hogy a pénz irányítsa az életeteket!”

„Az összes nagy civilizáció akkor omlott össze, amikor a jómódúak és a nincstelenek közötti szakadék túlságosan nagy lett.”

„… a gazdagok tudják, hogy a pénz csak illúzió, és igazából a szamár kedvéért szeretik a répát. Pusztán a félelem és a mohóság tartja fenn a pénz illúzióját oly sok milliárd ember számára, akik mind azt hiszik, hogy a pénz valóságos. A pénz valójában kitaláció. Csak a tömegek illúzióba vetett hite és tudatlansága tartja össze a kártyavárat.”

„Olyan ez, mint amikor az ember fát ültet. Éveken át locsolja, azután egy napon a növénynek nincs többé szüksége rá. A gyökerei már elég mélyen befúródtak a földbe. Ekkorra a fa már árnyékot ad ültetője örömére.”

„Aggasztó, hogy sokan túl nagy hangsúlyt helyeznek a pénzre ahelyett, hogy legnagyobb értékükre, a tanulásra összpontosítanának. Aki rugalmas, nyitott és hajlandó tanulni, egyre gazdagabb lesz a változások közepette... Az intelligencia oldja meg a problémákat és teremt pénzt.”

„… hosszú távon nem az a lényeg, mennyi pénzt halmoz fel az ember, hanem, hogy mennyit tud megtartani.”

„Ha gödörben vagy . . . hagyd abba az ásást!”

„… a japánok háromféle hatalomban hisznek: A kardban, az ékszerekben és a tükörben. A kard jelképezi a fegyverek hatalmát. Az ékszerek a pénz hatalmát jelképezik. Van némi igazság a mondásban: Emlékezz az aranyszabályra: akinél az arany, az alkotja a szabályt. A tükör az önismeret hatalmát jelképezi. A japán legenda szerint ez volt a legértékesebb a három hatalom közül.”

„… a legtöbb ember jobban fél attól, hogy a nyilvánosság előtt beszéljen, mint a haláltól… valójában a kiközösítéstől, az önmagukért való kiállástól, a kritikától, a kitaszítottá válástól rettegnek.”

„Nagyon sok anyagi probléma abból adódik, hogy az emberek sodortatják magukat az árral, és mások után mennek. Időnként mindnyájunknak szembe kellene néznünk a tükörképünkkel, és hagynunk kellene, hogy a belső bölcsességünk vezessen, ne a félelmeink.”

„Azt is gyűlölte, hogy "Nem tudod megtenni". Helyette azt használta: "Nem hiszem, hogy meg tudod tenni".”

"Az intelligens ember olyanokat alkalmaz, akik nála is intelligensebbek."

„…az iskola arra való, hogy jó alkalmazottakat neveljen, nem arra, hogy jó munkaadókat termeljen ki.”

„Ő ismerte a törvényt, mert törvénytisztelő állampolgár volt. Ismerte a törvényt, mert drága dolog volt nem ismerni. "Ha tudod, hogy igazad van, nem félsz harcolni."

„Tanult apám mindig arra buzdított, hogy valamilyen erős nagyvállalatnál keressek állást. Beszélt róla, milyen nagyszerű dolog, amikor az ember "egyre feljebb halad a szamárlétrán". Nem értette meg, hogy ha kizárólag a fizetésemre támaszkodnék, melyet a munkaadómtól kapok, akkor engedelmes, megfejhető tehén lennék. Amikor beszámoltam róla gazdag apámnak, mit mondott szegény apám, ő csak nevetett. "Miért ne lehetne tiéd az a szamárlétra?" Mindössze ennyit mondott.”

„Még nem láttam át, hogyan fogom csinálni, de biztos voltam benne, hogy nem indulok el azon az úton, amelyen a legtöbb osztálytársam. Ez a döntés megváltoztatta az életemet.”

„Mindannyiunk szárrá ezernyi lehetőség kínálkozik, és mindannyian számos dologban vagyunk tehetségesek. Mégis valami kételyt támaszt bennünk. Nem a tárgyi tudás hiánya fog vissza, sokkal inkább az önbizalomé.”

„Tanárként azonban felfedeztem, hogy a mérhetetlen félelem és kishitűség az emberi tehetség legnagyobb kerékkötője. Majd megszakadt a szívem a diákjaimért, akik tudták ugyan a választ, mégsem merték kimondani, mert hiányzott hozzá a bátorságuk. A való világban gyakran nem az okosok jutnak előre, hanem a merészek.”

„Óráimon igyekszem megtanítani a diákjaimat a kockázatvállalásra, a merészségre, hogy félelmüket szellemük erővé és éleseszűséggé alakítsa át.”

„A legtöbb ember csupán egyetlen megoldást ismer: keményen dolgozni, spórolni és kölcsönkérni.”

„A legtöbbre képes eszközünk az elménk.”

„A világ mindig kínál nekünk életre szóló lehetőségeket, minden áldott nap, de sajnos gyakran nem vesszük észre őket.”

„… változások küszöbén állunk. Inkább fogadom szívesen a változást, mintsem hogy a múltba kapaszkodjak.”

„Ha az ember tudja, mit csinál, nem szerencsejáték. Ha azonban csak kifizeti a pénzt, azután imádkozik, akkor bizony az.”

„… amikor azt hallom, hogy "Ezt itt nem lehet megcsinálni", általában kijavítom az illetőt, hogy mondja inkább: "Én nem tudom, hogyan kell ezt itt csinálni . . . most még".

„A tudás a legnagyobb gazdagság. A nem tudás a legnagyobb kockázat. Kockázat mindig van, ezért jobban járunk, ha megtanuljuk kezelni, mint ha megpróbáljuk elkerülni.”

„…az iskola azokat a diákokat jutalmazza, akik egyre többet tanulnak egyre kevesebbről.”

„A Xerox kereskedelmi képzése kimagaslóan színvonalas és Amerika-szerte elismert… Négy évig dolgoztam a Xeroxnál, mire sikerült leküzdenem attól való félelmemet, hogy bekopogok valahová és visszautasítanak.”

 „…ha valaki állásban van, a csőd szélén áll… a legtöbb dogozó ember "szerény anyagi keretek" között él. Ez azt jelenti, hogy dolgoznak és fizetik a számlákat. "… a dolgozók éppen annyit dolgoznak, hogy ne bocsássák el őket, a tulajdonosok pedig éppen annyit fizetnek, hogy a dolgozók ne mondjanak fel"… A legtöbb dolgozó ember elsősorban a pénzért és a juttatásokért dolgozik; ez rövid távon kifizetődik, de hosszú távon katasztrofális következményekkel jár.”

 „… az élet nagyon hasonlít a testedzéshez. A legnehezebb elszánni magunkat. Ha azon túlvagyunk, már megy minden, mint a karikacsapás. Sokszor előfordult, hogy egyetlen porcikám se kívánta az edzést, de amikor már ott voltam az edzőteremben és elkezdtem mozogni, élveztem. Miután végeztem, mindig örültem, hogy rávettem magam.”

„… nem azért szegények … , mert azt tudják, amit, hanem azért, mert valamit nem tudnak.”

„Minél jobban tudunk kommunikálni, tárgyalni és minél jobban tudjuk kezelni az elutasítástól való félelmünket, annál könnyebb lesz az életünk.”

„… jó tanároknak és jó diákoknak is kell lennünk. Ahhoz, hogy igazán gazdagok lehessünk, tudnunk kell adni, de kapni is.”

„Félni normális dolog. Normális, hogy az ember elgyávul, ha a pénzéről van szó. Ennek ellenére lehet valaki gazdag. Mindnyájan hősök vagyunk valamiben valami másban pedig gyáva nyulak. A barátom felesége baleseti sebészeten ápolónő. Ha vért lát, azonnal akcióba lendül. Ha befektetésről beszélek előtte, elszalad. Ha én vért látok, nem szaladok el; elájulok.”

„Ezt szeretem leginkább a texasi mentalitásban. Büszkék, ha nyernek, hencegnek, ha vesztenek. Van egy texasi mondás: "Ha tönkremész, csináld nagyban! Csak nem fogod beismerni, hogy kétfilléres alapon jutottál csődbe?!" Errefelé a legtöbb ember annyira fél a veszteségtől, hogy még két fillérje sincs, amit eljátszhatna.”

"Az emberek annyi félnek veszíteni, hogy veszítenek"

"Nyerni annyit tesz, mint nem félni a vesztéstől."

„…a nyerés általában a vesztést követi.”

„… a legtöbb ember azért nem nyereséges anyagilag, mert sokkal mélyebben érinti a pénz elvesztésének fájdalma, mint a gazdagság öröme…”

"Mindenki a mennyországba akar jutni, de senki sem akar meghalni." A legtöbb ember gazdagságról álmodozik, de retteg attól, hol pénzt veszítsen. Így aztán sosem jut a mennybe.”

John D. Rockefeller: "Megpróbáltam minden katasztrófát lehetőséggé változtatni."

„A nyerteseket ösztönzi a kudarc, a veszteseket porba sújtja. Ez a nyertesek legnagyobb titka.”

„Óriási a különbség aközött, hogy valaki utál veszteni vagy fél veszteni.”

„A legtöbben azért szegények, mert amint befektetésre kerül a szó, elszaporodnak a csibék, és telekürtölik a világot "leszakad az ég, leszakad az ég" szólamokkal. A csibék pedig rendkívül hatékonyak, mert mindnyájan csibék vagyunk valahol.”

„Nem lepett meg, hogy Richard kihátrált az üzletből. Ezt úgy hívják, "a vásárló lelkiismeret-furdalása", és mindannyiunkban jelen van. Ezek azok a kétségek, melyek hatalmukba kerítenek. A csibe győzedelmeskedett, és a szabadság esélye elveszett.”

„Még soha nem foglalkoztak ilyesmivel, de elmagyarázzák valakiknek, aki foglalkozik vele, hogy miért nem jó, amit csinál. Én nem adom 16 százalék nyereségnél alább, de a kétségektől gyötört emberek megelégszenek az 5 százalékkal. A kétség drága.”

„… technikailag nem nehéz kiszállni a mókuskerékből. Nem kell hozzá magas fokú képzettség, de a kétség a legtöbb embert megnyomorítja…"Aki kishitű, az sosem nyer… Az ellenőrzésünk alól kicsúszott félelem teszi az embert kishitűvé. A kishitű ember kritizál, a nyertes elemez." …a kritizálás elvakít, az elemzés viszont felnyitja az ember szemét. Az elemzés láttatja meg a nyertesekkel, hogy a kritikusok vakok, és az mutatja meg a kínálkozó lehetőségeket is, melyeket mások nem vesznek észre. Minden siker titka pedig éppen az, hogy felfedezzük, amit más nem.”

„A barátom igazi aggodalmas "csibe". Ő mindig úgy látja, hogy mindjárt leszakad az ég, és általában le is szakad - éppen az ő fejére.”

„Amikor kétségek gyötörnek és egy kicsit félünk, tegyük azt, amit Sanders ezredes tett az ő csibéjével. Ő kirántotta.”

„Gyakran az elfoglalt emberek a leglustábbak… Szüntelenül elfoglalják magukat, hogy ne kelljen szembesülniük valamivel, amivel nem akarnak szembenézni.”

„… a "Nem engedhetem meg magamnak" - hazugság. Az emberi lélek tudja ezt. "Az emberi léleknek nagyon nagy hatalma van ... - Tudja, hogy bármit megtehet. A lusta agyú ember, aki azt mondja, "nem engedhetem meg magamnak", háborút indít el önmagában. A lelke ilyenkor dühös…”

„A "nem engedhetem meg magamnak" szomorúvá tesz. Tanácstalanná, reményvesztetté, depresszióssá válunk tőle - mondhatni apatikussá. A "hogy engedhetem meg magamnak?" kérdés feltárja a lehetőségeket, izgalmat vált és rávilágít az álmainkra. Gazdag apám tehát nem annyira arra koncentrált, mit is akar megvenni, mint inkább arra, hogyan engedheti meg magának, és ezé gondolkodásra késztette az agyát és dinamikussá tette a lelkét.”

„Legyünk egy kicsit mohók! Ez a lustaság legjobb ellenszere. A túl sok mohóság azonban ugyanúgy ártalmas, mint minden mértéktelenség… "A bűntudat rosszabb, mint a mohóság. A bűntudat ugyanis kilopja a lelket a testből." Eleanor Roosevelt: "Tedd azt, amit a szíved diktál - mindenképpen bírálni fognak. Átkoznak, ha megteszed és átkoznak, ha nem."

„Az arrogancia nem más, mint önzés, plusz a tudás hiánya.”

„…sokan arrogancia mögé akarják rejteni tudatlanságukat.”

„A legtöbb ember nem a gazdagság mellett dönt. A népesség 90 százaléka úgy találja, hogy a gazdagság "túl sok hercehurcával" jár. Ezért olyan mondások találnak ki, mint: "Engem nem érdekel a pénz". Vagy: "Én sose leszek gazdag.” Vagy: "Nincs miért aggódnom, még olyan fiatal vagyok". Vagy: "Ha majd gyűjtöttem némi pénzt, akkor gondolkodom a jövőről". Vagy: "A férjem/felesége: kezeli a pénzügyeket". A fenti állításokkal az a baj, hogy két dologtól fosztja meg azokat, akik így gondolkodnak: az időtől, ami a legértékesebb eszköz, és tanulástól. Ha nincs pénzünk, az nem mentség, hogy ne is tanuljunk. De mindennap választunk, eldöntjük, mit csináljunk az időnkkel, a pénzünkkel és magunk választjuk meg a gondolatainkat is. Ez a választásban rejlő erő. Mindannyiunknak van választási lehetősége. Én azt választom, hogy gazdag leszel és mindennap meghozom ezt a döntést.”

„Az arrogáns vagy kritikus emberek gyakran kevés önbecsüléssel rendelkeznek, és félnek a kockázatvállalástól… Aki idáig eljutott az olvasásban, arra nem jellemző az arrogancia. Az arrogáns emberek ritkán olvasnak és vásárolnak hanganyagokat. Minek is tennék? Ők a világegyetem közepe.”

 „Az igazán intelligens ember örömmel fogadja az új gondolatokat, mert az új gondolatok kibővítik eddigi ismereteik repertoárját. Hallgatni fontosabb, mint beszélni. Ha ez nem így lenne, isten nem teremtett volna nekünk két fület és csak egy szájat. Sajnos túl sokan a szájukkal gondolkoznak ahelyett, hogy figyelnének, és befogadnák az új gondolatokat és új lehetőségeket. Érvelnek ahelyett, hogy kérdeznének.”

 „Számos barátom van, akik több mint egy milliárd dollárt halmoztak fel rövid életük alatt. Hárman közülük alátámasztják megfigyelésemet: az ő szegény barátaik sem kérdezik meg tőlük soha, hogyan csinálták. Ezzel szemben kérnek tőlük: (1) kölcsönt vagy (2) állást.”

 „…az egyik legnehezebb hűnek lenni önmagunkhoz, és nem beállnia nyáj közé.”

 „Én mindig gyorsabb módszer után kutatok. Ezért keresek egy nap alatt rendszeresen többet, mint sokan egész életükben… mai, gyorsan változó világunkba ismereteink már nem számítanak olyan sokat, mert hamar elavulnak. A lénye az, hogy milyen gyorsan tanulunk. Ez a készség felbecsülhetetlen érték.”

 „…az önfegyelem hiánya, illetve megléte képezi a legfőbb határvonalat a gazdagok, a szegények és a középosztály között.”

 „A szegényeknek szegényes szokásaik vannak. Egy bevett rossz szokást ártatlanul úgy emlegetnek mint "nyúljunk a spórolt pénzhez". A gazdagok tudják, hogy a megtakarított pénz még több pénz előteremtésére való, nem a számlák kifizetésére.”

 „Az élet értelme, hogy élvezzük.”

 „Ha csupán egyetlen gondolatot oszthatnék meg önökkel, ez lenne az. Ha bármikor hiányt éreznek valamiben, vagy úgy érzik, szükségük van valamire, adják oda, amire vágynak, és meglátják, bőségesen vissza fogják kapni. Igaz ez pénzre, mosolyra, szeretetre, barátságra.”

 „…minél őszintébben tanítom a tanulni vágyókat, annál többet tanulok.”

 „Hagyjuk abba, amit csinálunk! Jobban mondva tartsunk szünetet, és gondolkozzunk el rajta, mi az belőle, ami működik és mi az, ami nem. Az elmebaj definíciója, hogy valaki korábbi cselekedetei ismétlésétől más eredményt vár. Hagyjunk fel azzal, ami nem működik, és próbálkozzunk mással.”

 „Járjunk tanfolyamokra és vásároljunk hanganyagokat!”

 „… megnéztünk hat házat. Négy rossz állapotú volt, de kettőt érdemes volt megvenni. Azt javasoltam, tegyünk ajánlatot mind a hatra, és ajánljunk fele annyit, mint amennyit a tulajdonosok kérnek.”

 „Tegyünk ajánlatot! Hátha valaki elfogadja.”

 „…abszurd módon egyszerű a játék. Sokan túlbonyolítják és túl komolyan veszik.”

 „A megfelelő üzletet, a megfelelő vállalkozást, a megfelelő embereket, a megfelelő befektetőket vagy bármi egyebet meglelni nem nehezebb, mint összehozni egy randevút. El kell menni a piacra és sok emberrel beszélni, sok ajánlatot és ellenajánlatot tenni, tárgyalni, visszautasítani és elfogadni. Ismerek olyanokat, akik otthon ülnek és várják, hogy megcsörrenjen a telefon; de ha az ember nem Cindy Crawford vagy Tom Cruise, akkor jobban teszi, ha kimegy a piacra… Az élet minden területén keresgéléssel, ajánlattétellel, elutasítással, tárgyalással és elfogadással érhetünk el valamit.”

 „Először mindig olyan embereket keresek, akik venni akarnak, azután nézek eladó után.”

 „Nem győzöm hangsúlyozni, cselekednünk kell, hogy megkapjuk a végső jutalmat. Cselekedjünk most azonnal!”

 „Mindössze pár dollárra van szükség, hogy valami nagyot alkossunk. Sok emberrel találkozom, akik egész életükben a nagy üzletre várnak vagy hatalmas összeget próbálnak összekuporgatni, hogy a nagy üzletbe fektessék, de szerintem ez bolondság. Sokszor láttam kevéssé agyafúrt befektetőket akik egyetlen üzletbe rakták minden pénzüket, és csakhamar el is veszítették egészet. Ők lehetnek jó munkaerők, de bizonyosan rossz befektetők. Fontos, hogy megfelelő ismeretekkel és bölcsességgel rendelkezzünk, ami a pénzt illeti. Kezdjük el korán a tanulást. Vegyünk egy könyvet. Iratkozzunk be egy tanfolyamra. Gyakoroljunk. Kezdjük kicsiben.”

 „A fejünkben lévő gondolatok határozzák meg a tetteinket. A pénz mindössze fogalom… Tanulják meg, hogyan dolgoztassák keményen a pénzt, és az életi könnyebb, boldogabb lesz. Ne törekedjenek többé a biztonságos játékra, játszanak okosan!”

 „Osszuk meg ezt a tudást a gyermekeinkkel, hogy felkészítsük őket a rá váró világra. Senki más nem teszi meg helyettünk. Az ön és a gyermekei jövője az ön mai választásától függ, nem halogathatjuk a döntést. Jómódot és sok boldogságot kívánunk az életnek nevezett csodálatos ajándék mellé.”